Gyakran Ismételt Kérdések

Mindfulness és meditáció

Mi a mindfulness?

„ A mindfulness nem más, mint a jelen pillanat tudatossága, nyitott és szelíd hajlandóság arra, hogy megértsd mi is történik benned és körülötted. A fogalom a tudatnak azt az állapotát jelöli, amikor teljesen jelen vagyunk (ami nem egyezik meg azzal, hogy a jelen pillanatról gondolkodunk), mégpedig ítélkezésmentes állapotban, semmit nem hagyva figyelmen kívül, és nem engedve, hogy a hétköznapi élet magával ragadjon.
Ha jelen vagy, amikor felébredsz, amikor bevásárolsz, amikor a gyermekeid kedvesen rád mosolyognak, és amikor kisebb-nagyobb konfliktusba bonyolódsz, akkor tényleg ott vagy és nem máshol. Energiát spórolhatsz meg, ha akkor vagy tudatában a történteknek, amikor történnek. Ez a szelíd, tudatos jelenlét (éber figyelem) megváltoztatja a viselkedésedet, ahogy a hozzáállásodat is önmagadhoz és másokhoz.
A mindfulness valami olyasmi, mint amikor érzed a Nap sugarait a bőrödön, a sós könnyeket, ahogy legördülnek az arcodon, vagy amikor a csalódottság lüktetését érzed a testedben. A mindfulness egyet jelent az öröm és a szenvedés megtapasztalásával, amikor és ahogyan történik, anélkül, hogy bármit is kellene tenni vele, anélkül, hogy reagálnánk vagy véleményt mondanánk róla. A tudatos jelenlét az „itt és most”-ra irányítja a tudatodat, minden pillanatban. „ – Eline Snel, mindfulness terapeuta „Ülj figyelmesen mint egy béka” c. könyvéből, Scolar Kiadó 2015

Mi a meditáció?

A ’meditáció’ szónak sok értelmezése van a köztudatban.
Sokaknak a „relaxáció” és „stressz kezelés” szinonimáját jelenti, vagy kapcsolatba hozzák a jógával, vallási irányzatokkal. A meditációnak sok fajtája, típusa van, attól függően melyik értelmezés szerint osztjuk be.
A gyermekekkel folytatott meditációk alapjában véve az éber figyelem/tudatos jelenlét gyakorlatai, a koncentráció, vizualizációs készségek fejlesztésével.

A mindfulness és a meditáció kapcsolata

Nemzetközi gyakorlatban is sokszor előfordul hogy keverik vagy ugyanannak értelmezik, azonosítják a két fogalmat.
Alapjában véve a mindfulness egy nyitott, éber figyelmi állapot, aminek gyakorlásához meditációkat használhatunk, ezzel elmélyítve a tapasztalást.
A mindfulness, azaz éber figyelem/ tudatos jelenlét, ami lehetővé teszi, hogy MEGTAPASZTALJUK AZ ÉLETET, miközben elengedjük azt a belső feszültséget, amit a mindennapok gondolatai, érzései okoznak. Az „itt és most”-ra koncentrálás, ahol élvezhetjük fizikai érzékelésünk (látás, hallás, ízlelés, szaglás, tapintás) egyszerűségét, felfedezhetjük lélegzetünk meglétét, vagy meditációként lehet egy nyugodt vezetett ’fantáziautazás’ (óvodásoknak főképp mozgásos).
Felnőttként sokszor nehéz belekezdeni a mindfulness/meditáció gyakorlásába, hiszen annyi gondolat, érzelem ’zavarja’ a tudatos jelenlétet. A gyermekek (bár gondolataik, érzelmeik nekik is vannak) általában még nyitottabban állnak hozzá, könnyebben elengedik a „mindennapok zaját”, gyorsabban elsajátítják a mindfulness/meditációs módszereket.

Miért fontos a mindfulness és a meditáció?

A mai zakatoló világban ahogy bennünket felnőtteket is folyamatos kihívások, pozitív és negatív hatások érnek, stresszhelyzetek vesznek körül otthon és a munkahelyen. A gyermekek hasonló világban élnek. Őket még más jellegű problémák foglalkoztatják, de azok számukra épp oly megoldhatatlannak tűnhetnek, mint felnőtteknek az nagy élet kihívásai.
A mindfulness gyakorlatok és a meditáció segítenek a gyermeknek megtanulni ellazulni, a problémák fölé emelkedve úgy érzékelni a körülötte lévő világot ahogy az épp abban a pillanatban van. Ez azt jelenti, hogy könnyebben tudja megérteni, elfogadni, feldolgozni, elengedni az óvodai, otthoni problémák, költözködések, veszteségek zaklató gondolatait, ezekhez kapcsolódó érzéseit.

Szeretnénk harmonikusan élni, és szeretnénk, ha gyermekeink is harmonikusan és boldogan élnének. Az élet tele van apró boldogságokkal, amit a gyerekek még sokkal könnyebben észrevesznek, mint mi felnőttek. Tudnak örülni egy pillangónak, egy fészket rakó madárkának, egy szivárványnak az égbolton, vagy egy nyalóka édeskés ízének. A gyerekek képesek a jelen pillanataira figyelni, ebben “elmerülni”, de az évek előrehaladtával gyakorlás hiányában ez a képességük csökken.
A gyermek mindfulness és meditáció gyakorlása segítségükre lesz abban, hogy később is megőrizzék a lelkük üdeségét, képesek legyenek éber figyelemmel, tudatosabban élni a mindennapokban.
„A gyerekeknek és szülőknek is nagy szükségük van a testi-lelki megnyugvásra, az éber figyelemre, tudatos jelenlétre a mai nagy elvárásokat támasztó időkben. A nyugalom nem elég, a teljes odafigyelésre is szükség van.
A gyermekek természetüknél fogva kíváncsiak, lelkesednek a tanulásért, hajlamosak a pillanatban élni, és rendkívüli módon figyelmesek tudnak lenni. De ahogyan a felnőttek, a gyerekek is gyakran túlterheltek. Fáradtak, elkalandozik a figyelmük és nyugtalanok. Sok gyermek túl sok mindent csinál, és nincs ideje „csak úgy lenni”. Gyorsan felnőnek. Megesik, hogy egy tucat labdával kell egyszerre zsonglőrködniük: kezelni kell a kapcsolataikat, és az érzelmeiket otthon és az iskolában is. Mindemellett tanulniuk is kell, ami egy idő után túl sok. Mindig úgy tűnik, hogy állandóan bekapcsolt állapotban vannak, na de hol van a szünet gomb?
A tudatos jelenlét gyakorlásával a gyerekek megtanulnak “kikapcsolni” egy pillanatra, hogy ráhangolódjanak a légzésükre, és megérezzék, mire van épp szükségük. Ez lehetővé teszi számukra, hogy kimozduljanak a robotpilóta üzemmódból, felismerjék vágyaikat, és megtanulják elfogadni, hogy nem minden szép és jó. Azáltal, hogy megtanulják irányítani a figyelmüket, képessé válnak odafigyelni minden cselekedetükre. Megtanulják, hogy ne rejtsenek el semmit, arra törekedjenek, hogy megértsék, ami bennük és másokban zajlik.
Fiatalon megtapasztalva olyan emberi értékeket, mint a figyelem, a türelem, a bizalom és az elfogadás, a gyermekek az „itt és most”-ban fognak gyökerezni, mint a facsemeték, bőséges hellyel a növekedéshez és az önmegvalósításhoz.” – Eline Snel, mindfulness terapeuta „Ülj figyelmesen mint egy béka” c. könyvéből, Scolar Kiadó 2015

A mindfulness és meditáció hatása

Hogyan hat a mindfulness a gyermekekre?

A mindfulness, azaz az éber figyelem hatására a gyermek megtapasztalja az életet, nyíltan, érdeklődéssel fordul saját maga és környezete felé anélkül, hogy értékelné a dolgokat.
A mindfulness szemlélet elsajátításával, gyakorlásával
• koncentrációja javul – jobban tanul (az élet minden területén)
• önbecsülése, önbizalma nő (bizalom önmaga és mások felé is)
• pozitívan gondolkodik – érzéseit, gondolatait felismeri, kifejezi, elfogadja, kezelni tudja
• könnyebben beilleszkedik, kommunikációja javul – kedvesebb önmagához és másokhoz
• szomorúságát, szorongásait kezelni tudja – testi és lelki béke
• stressz leküzdésében segít – problémamegoldási képesség
• impulzív (hirtelen reakciós) viselkedés csökken

Miért tanulnak jobban a gyermekek a mindfulness gyakorlásával?

A fejünkben zúgó gondolatoktól, ha megszabadulunk, akkor sokkal könnyebben összpontosítunk egy-egy adott feladatra. Viszont, ha ott dübörög a sok elintézetlen dolog, egy reggeli beszélgetés, esetleg a tegnapi kudarcunk emléke, akkor kevésbé vagyunk aznap eredményesek.
Gyermekünk egészen hasonlóan működik, mint mi magunk. Bár az Ő problémái a mi szemszögünkből néha igen elhanyagolhatónak tűnhetnek. Az is előfordulhat, hogy irigykedünk, mert neki csak a kisautó kiesett kereke vagy a baba elszakadt ruhája a problémája. Nagyobb gyermekünk izgul a dolgozatok, vizsgák miatt, beilleszkedési gondjai vannak, önbizalom-hiányos. Ezek mind-mind komoly problémák az adott korosztály számára, amit bizony a gyermeknek magának kell kezelnie. 
A mindfulness és a meditáció elcsendesíti a gondolatokat, megtanít szünetet tartani, könnyebben kezelni azokat az érzelmi állapotokat, amik zaklatottá tesznek, ezáltal gyermekünk megteremthet magának egy olyan jelenben lévő tudatos figyelmi állapotot, ahol a koncentrációja javul, tanulási képességei kiteljesednek, és ez az élet minden területére igaz, nem csupán az iskolai tanulnivalókra!

A meditáció hogyan hat gyermekek önbecsülésére, önbizalmára?

Az önbecsülés gyakorlatilag annak tudatosítása ki vagyok és hol a helyem a világban. Ezt tapasztalatok által érhetjük el leginkább. A meditációkban ezeket a tapasztalatokat szerezhetjük meg akár már gyermekként is. Az önbizalmunk, önmagunkba vetett hitünk.
Ha magunk mögött hagyjuk a múlton való rágódásunkat és a jövővel kapcsolatos aggodalmainkat, elcsendesítve az elménket, csak a jelenre koncentrálunk, akkor képesek vagyunk pozitívan gondolkodni a jövőnkkel kapcsolatban, elhisszük, hogy az elénk kerülő akadályokat legyőzhetjük, és a magunkba vetett hitünk megerősödésével az önbizalmunk is megnő. Sikeresebbek, boldogabbak leszünk az életben.
Ezek a sikerek megnövelik önbecsülésünket, és sokkal biztosabbnak érezzük magunkat a világban.
A gyermek belső világa, önbizalma és önbecsülése épp úgy alakul benne, mint bennünk felnőttekben.
A mindfulness és meditáció gyakorlásával csökkenek az aggodalmak, így azok már nem váltanak ki benne olyan erős, hirtelen reakciókat. Békésebb, nyugodtabb lesz. Egy tegnapi vita a barátjával, egy elrontott rajz, egy sikertelen vizsga, egy második helyezés a versenyen vagy édesapja megmagyarázhatatlan morcos hangulata nem árnyékolja be a ‘most’ lehetőségeit, ezáltal a pillanatba rejtett örömöket felfedezi és megéli. Boldognak érzi magát és magabiztosabbá válik.

Miért erősödik a pozitív gondolkodás gyermekekben?

Mi felnőttek is tapasztaljuk, hogy az elmúlt napok feszültségei kihatnak jövőképünkre, kevésbé hiszünk a jobb napokban, a dolgok jobb alakulásában. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, ha gondolatainkról, érzéseinkről szabadon beszélgethetünk barátainkkal, szüleinkkel, társunkkal. Ennek hiányában mi magunk is sokkal lassabban dolgoznánk fel a nehezebb napokat, a kihívásokkal teli életet.
A gyermek az érzéseit sokszor nem képes megfogalmazni. Viszont az érzései feszültséget teremtenek benne. Például ha éhes sokkal izgágább, ingerültebb, nyűgösebb. Szülőként általában hamarabb tudjuk, itt az ideje egy kis harapnivalónak, mint ahogyan gyermekünk rájöhetne feszültsége okára, és szólhatna. Előfordul, hogy gyermekünket sérelem éri, dühös lesz, csapkod, nyafog, és ha megkérdezzük mi a baj, azt mondja „Semmi” vagy „Nem tudom.”
Gondolhatjuk azt, egy kisgyermeknek még nem lehet jövőképe, pedig benne is ott élnek a vágyai, az álmai. Például az, ahogy édesanyja vagy édesapja magához öleli, mesét mesél, együtt nevetgélnek, játszanak, futkároznak. Előfordul, hogy nem tudunk kellő figyelemmel lenni gyermekünk iránt és az ilyen pillanatok nyomot hagyhatnak lelkében. Ezek az Ő életében épp oly feszültséget okoznak, mint számunkra egy projekt elvesztése, a törlesztő-részletek befizetése, a főnökünk viselkedése.
A mindfulness gyakorlatok segítenek felismerni, kifejezni, elfogadni érzéseiket, gondolataikat, csakúgy mint mások érzéseit, gondolatait. Ezáltal megértőbbek, pozitívan tekintenek az elkövetkezendő idők történéseire, hisznek a pozitív jövőben, aminek már a gondolata megteremti a jelen boldogságát.

A mindfulness segít a gyermekeknek könnyebben beilleszkedni a közösségbe?

Sokszor rávetítjük az emberekre a másokkal szemben szerzett rossz tapasztalatainkat, és már előítélettel közeledünk új kapcsolataink felé.
Gyermekeink is a tapasztalataikból építkeznek, még akkor is, ha erről nem tudnak beszámolni, ha még nem képesek ezeket saját szavaikkal mesélni. Ha egy közösségben nehezen találja a helyét, zárkózottabb, lassabban oldódik fel, akkor ezt az élményt magával viszi az új közösségekbe is, és gátlásosabbá, visszahúzódóbbá válhat.
A mindfulness gyakorlatok során megtanulja milyen a kedvesség önmaga és mások felé, ezzel könnyebben feloldódik egy új közegben, érzelmeit kifejezi, másoké felé nagyobb empátiával fordul, gyorsabban szerez barátokat, könnyebben alakít ki társaival jó kapcsolatot, az új közösség okozta stressz feloldódik.