Thich Nhat Hahn:
Az égvilágon minden a te békéden múlik
Ha az egész Föld a tested volna, saját tagjaidban sajgó fájdalomként élnéd át a mindenütt jelen levő szenvedést. Olyan sokfelé kínozza háború, elnyomás, éhínség a lényeket! Gyerekek vakulnak meg az éhezéstől. Gyerekkezek túrnak a szemétben élelem vagy egy falatka ételre cserélhető kacat után kutatva. Felnőttek pusztulnak el lassan és minden reménytől megfosztva börtöncellákban, átnevelő táborokban. Mások megpróbálnak szembeszállni az elnyomással, és ezért kell meghalniuk. Elegendő nukleáris fegyverünk van akár egy tucat Föld elpusztításához, és mégis egyre újabbakat gyártunk.
Aki mindezzel tisztában van, hogyan vonulhat el egy erdőbe, vagy hogyan ülhet le akár csak a saját szobájában meditálni? Hiszen a békét, amire vágyunk, nem sajátíthatja ki senki, nem tekintheti saját kizárólagos kiváltságának. Olyan belső békét kell keresnünk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy eggyé váljunk mindazokkal, akik szenvednek, és tenni tudjunk valamit testvéreink szenvedése, azaz a saját szenvedésünk enyhítéséért. Sok olyan fiatalembert ismerek, aki tisztán látja a világ jelenlegi helyzetét, és tele van a szenvedők iránti együttérzéssel. Nem hajlandóak valamiféle mesterséges békébe menekülni, hanem elkötelezetten vállalják a valósággal való szembenézést, és harcolni szeretnének a társadalom megváltoztatásáért. Jól tudják, hogy mit akarnak, mégis hamar elfáradnak és elvesztik lelkesedésüket. Miért? Mert nincs mély, belső békéjük, olyan belső nyugalmuk, melyet a hétköznapok csatáiba magukkal vihetnének. A mi erőnk nem fegyverekben, pénzben vagy hatalomban keresendő. A mi igazi erőnk, a békességünk, a bennünk lévő béke. Ez a béke tesz minket elpusztíthatatlanokká és sérthetetlenekké. Erre a békére van a leginkább szükségünk ahhoz, hogy gondoskodni tudjunk szeretteinkről, és segíthessünk azoknak, akik gyámolításra szorulnak.
Sok-sok emberben fölismertem már ezt a belső békét. Az ilyen emberek idejük legjavát arra fordítják, hogy segítsék az elesetteket, és lényükkel, jelenlétükkel mindenütt a szeretet és a megértés fáit táplálják, öntözzék. A legkülönfélébb vallási és kulturális környezetekből származnak ezek a békés lények. Nem tudom, ki hogyan jutott el közülük saját belső békéjének felismeréséig, de láttam rajtuk, hogy ebből a belső békéből táplálkoznak.
Ha figyelmes vagy, te is azonnal észreveszed, ha ilyen emberrel találkozol. Ez a béke nem a világtól elzáró barikád. Épp ellenkezőleg, rajta keresztül juthatsz ki legközvetlenebbül a világba, és általa szerezheted meg az erőt ahhoz, hogy tedd, amit érzéseid szerint másokért meg kell tenned: hogy küzdj a nagyobb társadalmi igazságosságért, a gazdagok és szegények közötti szakadék csökkentéséért, a fegyverkezési verseny leállításáért, a faji megkülönböztetések ellen, és hogy mindenütt a megértés, a megbékélés és az együttérzés magvait hinthesd el, amerre csak jársz. Bármely küzdelemhez szükséges a megfelelő eltökéltség és türelem. Ám a kezdeti eltökéltség hamar szertefoszlik, ha nem táplálja folyamatosan ez a belső béke és nyugalom. Azoknak tehát, akik aktív társadalmi szerepet vállalnak, fokozottan szükséges hétköznapjaik minden pillanatát az éber tudatosság állapotában tölteniük.
